GYÓGYÍTÓ VIZEINK,GYÓGYÍTÓ FÜRDŐINK

2018. január 5.

Mottó: „A fürdőzés nagyon régi emberi szokás, s nemcsak a testet edzi és üdíti, hanem a lelket is. Fürödj lassan, tested törvényei szerint, megfontoltan és ráérősen. A gyógyvizek átjárják tested és élénkítik lelked, megnyugtatják munkától és világtól elkínzott idegeid”. (Márai Sándor).

Az embert valami ősi, atavisztikus vonzódás köti a vízhez. Talán génjei emlékeztetnek az élet bölcsőjére, az egykori sós tengerre.Nem véletlen,hogy a víz fogalma régóta egybekapcsolódott – hol misztikus, mitikus, hol vallási köntösbe bujtatva – a csodás gyógyulások kútjaihoz, forrásaihoz való zarándoklással, a „gyógy- illetve egészségturizmus” csíráival.Az egymásra rakodott évszázadok hagyományai pedig a fürdőzési szokásokban és a vízzel való gyógyítás területén is kiművelt kultuszokat teremtettek, amelyek ezernyi szállal fűződtek össze az adott időszak tudásbéli, technikai, művészeti színvonalával, alakítva az adott korszak társadalmi szokásait is.

Mindezek hatására a korábbi konzervatív gyógyászat és a napjainkban divatosnak számító – az embert fizikai, tudati és érzelmi egységben kezelő – gyógymódok is felismerték a terápiában a környezeti elemek, a természetes gyógytényezők, elsősorban az oldott ásványi anyagokat tartalmazó vizek szerepét. Egyértelműen igazolódott az is, hogy az utóbbi évtized életmód változtatásai, a felgyorsult életvezetési és munkatempó csökkenti a szervezet regenerálódására ,az ellazulásra való képességét, amit a szervezet felfrissítésével, legtöbbször természetes gyógytényezőkre (termál- és gyógyvizekre,gyógyiszapokra) alapozott terápiával lehet visszafelé fordítani. Az erre a lehetőségre épülő egészségmegőrzés, rehabilitáció, aktív és passzív pihenés, a gyógyulás változatos módjait felkínáló helyszínei pedig- hazánk egyedülálló természeti adottságait kihasználó-az utóbbi években példaértékűen fejlődő ,termál- és gyógyfürdők. „Nincs e kerek földnek még egy országa, melynek buja termékenysége, természeti kincsekben való gazdagsága vetekedhetnék Magyarországéval” – írta 1911-ben Eötvös József a Magyar Fürdőkalauzban. Ez a megállapítás különösen igaz a Kárpát-medence kivételes geológiai adottságára, egyedülálló természeti kincsére, a hazai karszt-, ásvány-és termálvizeinkre, amelyek kiváló alapot szolgáltattak Európában páratlan vízgyógyászati, balneológiai kultúránk kialakulásához.

Frissítő, gyógyító vizeink
A tradicionális fürdőkultúrával rendelkező hazánkban a természetes ásványvizeket – a bennük oldott ásványi anyagok révén-már a római kortól kezdődően tudatosan használják különféle betegségek megelőzésére,illetve gyógyítására.A termális vizek használatára azonban csak a húszas években megkezdett és az ötvenes évektől tervszerűen folytatott intenzív szénhidrogén kutatások adtak igazán lehetőséget ,amikor az egyébként meddő fúrásokból nagy mennyiségű, gyógyászati célra is felhasználható, magas ásványi anyag tartalmú vizek törtek fel. Ezen áldásos vizei jótékony hatásainak, valamint az ehhez kapcsolódó – elsősorban gyógyászati – lehetőségek kihasználásához viszont hozzátartozik néhány olyan alapvető fogalom tisztázása, amelyeket ma még a szakemberek sem használják igazán pontos szinonimaként (pl. termálvíz, ásványvíz, gyógyvíz), pedig a szakszerű fogalmi meghatározások,alkalmazások a vizek minőségét, tartalmát tekintve igen jól elhatárolható megnevezéseket adnak.

Termálvíz(hévíz): minden olyan, a természetben előforduló víz, amelynek hőmérséklete a földfelszínre jutás helyén, az adott hely évi középhőmérsékleténél magasabb. Gyakorlati okokból azonban egységes hőmérsékleti értékeket határoztak meg, így 10 év óta a magyar jog egységesen 30 °C felett teszi lehetővé a termálvíz elnevezés használatát.

Ásványvíz: minden a természetben előforduló olyan víz, amelynek oldott összes ásványi anyag tartalma literenként legalább 1000 mg, vagy az oldott összes szilárd ásványi anyag tartalma 500-1000 mg/liter között van, és tartalmazza jogszabályban felsorolt aktív biológiailag anyagokat.

Gyógyvíz: az olyan természetes ásványvíz,amelynek bizonyított gyógyhatása van.Az elnevezés természetesen csak az eredményes klinikai vizsgálatot követően az Országos Tisztiorvosi Hivatal engedélye alapján alkalmazható.

De miben is rejlik ezen természet adta vizeink gyógyító titka?Tulajdonképpen összetett dologról van szó,a víz fizikai tulajdonságain(hőmérséklet,áramlás,felhajtóerő,stb.)kívül ugyanis érvényesül a vízben oldott anyagok kémiai hatása is.Ezek a a bőrön keresztül,mint behatolási kapun, szívódnak fel a szervezetbe, ahol szintén kiválasztódnak egyes elemek a vízből,fürdőzés közben pedig a párolgó gőzökben oldódott ásványok,gázok is a légutakba kerülhetnek.Mindezen lehetőségekből eredően a gyógyvízzé minősített vizeket nemcsak fürdőzési külső használatban lehet alkalmazni,hanem a gyomor-és bélrendszer,a vese megbetegedései valamint bizonyos anyagcsere zavarok esetén ivókúrára,illetve a légzőszervi inhalációra is.


Gyógyvízeink összetételük alapján:

  • sós(kalcium-kloridos,magnézium-kloridos);
  • szénsavas(savanyúvizek);
  • alkalikus vagy földes-meszes(nátrium-hidrogén-karbonátos,kálcium-hidrogén
  • karbonátos,magnézium-hidrogén-karbonátos);
  • vasas;
  • jódos,brómos;
  • szulfátos,szulfidos(kénes); és
  • radioaktív vizek.

A gyógyvízhatás,balneoterápia

A gyógyvizek hatásaival foglalkozó tudományterület a belneológia. A közelmúlt egészségturisztikai fejlesztései (gyógyfürdők,gyógyszállók)megteremtették a lehetőségét annak,hogy ez a fontos gyógyászati tudományágat és a kapcsolódó balneoterápiákat újra felfedezzük és bizonyítsuk annak áldásos hatékonyságát. Ezen törekvésnek pedig tényszerű bizonyítéka,hogy-mint a legendás harmincas években-a közelmúltban sorra nyíltak meg az ország különböző pontjain a nemzetközi szintű gyógy-és élményfürdők és sorra újultak meg a nevezetes fővárosi fürdők ,amelyek miatt már a múlt század elején is százezrek zarándokoltak fővárosunkba.

Hazánkban jelenleg mintegy 1400 termálkút üzemel és naponta több,mint 350 ezer m3 30 C fok feletti hévíz tör felszínre,ennek 10%-át Budapest adja.Az elismert ásványvizek száma 254,a minősített gyógyvizek mennyisége pedig 247. A közel 390 gyógy-,termál-,és strandfürdő-köztük 83 a gyógyfürdők száma-évente több,mint 40 millió vendéget fogad.A gyógy-és wellness szállók száma 72,illetve 107.Mindezeken felül hazánkban 5 gyógybarlang,2 szén-dioxid terápiaközpont működik és 5 helyen folyik gyógyiszap kitermelés.A gyógyhelyi minősítéssel rendelkező települések,településrészek száma megközelíti a 30-t.

Társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyfürdőellátás

Magyarországon közel 2 millió-elsősorban időskorú-ember szenved mozgásszervi vagy egyéb olyan már említett betegségben,amely fürdőgyógyászati terápiával kezelhető,vagy gyógyítható.Az előzőekben felsorolt unikális balneológiai adottságaink lehetőséget adnak arra is,hogy az arra rászoruló(biztosított) állampolgárok,az orvosi rehabilitáció keretében-ahogy a törvény fogalmaz-társadalombiztosítási támogatással jogosultak legyenek- az utazásra is kiterjedően-a rendelkezésükre álló fürdőkezeléseket igénybe venni.

Az egyes gyógyászati ellátások megnevezése, előírt időtartam:

  • Gyógyvízes gyógymedence 30 perc
  • Gyógyvizes kádfürdő 20 perc
  • Iszappakolás 20 perc
  • Súlyfürdő 15 perc
  • Szénsavas fürdő 15 perc
  • Orvosi gyógymasszázs 20 perc
  • Víz alatti sugármasszázs 15 perc
  • Víz alatti csoportos gyógytorna 25 perc
  • Komplex fürdőgyógyászati ellátás(nappali kórház) 4 óra 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás 45 perc Szén-dioxid gyógygázfürdő(mofetta) 20 perc

Fontos tudni,hogy fenti fürdőkezeléseket csak a képzettségénél erre alkalmas szakorvos írhatja fel,akinek az orvosi vényen,a kezelőlapon a kezelések szakmai feltételeit(indikáció,mennyiség,stb.)rögzítenie kell.A gyógyfürdőkezelést(a gyógyúszás kivételével)kúraszerűen,azaz legalább 6,de legfeljebb 20 alkalommal lehet előírni,egy-egy alkalomra(napra) legfeljebb 4 kezelés fajtát.A kúrát egy évben kétszer lehet igénybe venni.

„Quo erat demonstrandum,vagyis,ami bizonyítandó volt”-ahogy Euklidesz írta levezetett tétele mellé,azt ma már a gyógyító vízeinkre alapozott hazai fürdőgyógyászat bizonyította:

  • szomjoltásra:tiszta forrás,
  • gyógyírként: a gyógyító víz,
  • támaszként: a felhalmozott szellemi kincs.

Mondják azt is,hogy minden művészet a természet másolata.A vízgyógyászat,a balneoterápia pedig a művészi fokon alkalmazott természet,melyet simogató,gyógyító kezek adnak jó szívvel a megújulást, gyógyulást keresők számára. Érdemes élni vele,mert ne feledjük:”Medicus curat,natura sanat”vagyis „az orvos kezel a természet gyógyít”.

Dr.Németh István c.egyetemi docens
a Magyar Fürdőszövetség társadalmi elnöke

Megosztás