• fürdők szakmai érdekképviselete és érdekvédelme belföldön és külföldön,
• a fürdők helyi és regionális fejlesztésének és működtetésének elősegítése,
• szakmai tanácsadás.

• rendszeres, szervezett kapcsolattartás a szövetség tagjaival
• ellátja tagjai érdekképviseletét a Választmányon keresztül,
• ellátja a szakmai érdekegyeztetés munkáltatói oldalának képviseletét a Választmányon keresztül,
• a szakmai fejlődéssel kapcsolatos hazai és külföldi szakirodalom tanulmányozása, hasznosításának segítése, időszakos kiadványok kibocsátása,
• működteti az Egyesület fürdőminősítési rendszerét,
• bel- és külföldi tanulmányutak szervezése,
• szakmai rendezvények lebonyolítása,
• részvétel a fürdőket érintő műszaki, gazdasági, egészségügyi és jogi szabályozások kidolgozásában, korszerűsítésében,
• a betegbiztosítókkal való kapcsolattartás koordinálása,
• részvétel a fürdők szakemberképzésének szervezésében, saját tanfolyamok szervezése,
• fürdő üzemeltetési, fejlesztési és tervezési szakértői, ill. konzultációs tevékenység,
• kapcsolattartás más bel- és külföldi társszervezetekkel és egyéb a fürdőszolgáltatásban érdekeltekkel,
• a szakma kiemelkedő egyéniségei emlékének és a hazai fürdő hagyományoknak megőrzése, fejlesztése.

Az Egyesület tisztségviselőit a 2 sz. melléklet tartalmazza.

A Választmányi tagság általában 4 éves. A választott tagok megbízásukat a választás napjától számított négy éves ciklusban, de legkésőbb a ciklus lejáratának évében meg-tartandó közgyűlésig látják el. Az új tagok mandátumáról ez az utolsó közgyűlés mindenképp köteles dönteni.

A választmányi választás időpontját az előbbiekre figyelemmel a Választmány határozza meg.

A Választmány tagjainak a rendes tagot, illetve a jogi személy tag képviselőjét lehet megválasztani.

Választási cikluson belüli lemondás, vagy a választmányi tagság egyéb módon történő megszűnése esetén az új választmányi tagot a következő Közgyűlés választja meg, a ciklus végéig tartó időre.

Az elnök lemondása vagy választmányi tagsága egyéb módon történő megszűnése esetén feladatait és hatáskörét a Választmány által kijelölt elnökhelyettes veszi át. Utódját a következő Közgyűlés választja meg a ciklus végéig tartó időre.
Az Egyesület alkalmazottaival szemben a munkáltatói jogokat a Választmány előzetes hozzájárulásával az elnök gyakorolja.

A Választmány felülvizsgálja, vagy felülvizsgáltatja a szövetség számszaki és szöveges beszámolóját, a szövetség gazdasági, pénzügyi tevékenységét.

A Választmány dönt a főtitkár, valamint a gazdasági és pénzügyi vezető személyéről.

A Választmány hatáskörébe tartozik:

a./ az Egyesület tevékenységének a közgyűlés határozataival összhangban álló irányítása az Egyesület következő évi munkaprogramjának meghatározása, a tagság szempontjából alapvető kérdésekben az Egyesület álláspontjának kialakítása,

b./ a közgyűlés összehívása,

c./ az alapszabály, vagy módosításának elkészítése és beterjesztése a Közgyűlés elé,

d./ a gazdaságpolitikával és a munka világával összefüggő koncepciókra, jogalkotásra vonatkozó szövetségi állásfoglalások és javaslatok kialakítása és a megfelelő fórum irányba történő továbbítása, az Egyesület szintű lobby tevékenység koordinálása, irányítása,

e./ állandó és ad hoc bizottságok létrehozása és megszűntetése, jelentéseik megvitatása, elfogadása,

f./ az elnök javaslatára titkárság tagjainak kijelölése, illetve felmentésének jóváhagyása,

g./ a Választmány feladatainak ellátásáról és az Egyesület ügyintéző szervezetének működéséről szóló éves jelentés megvitatása, elfogadása tárgyában határozathozatal,

h./ szakmai kérdésekben az Egyesület képviseletére tag, vagy annak meghatározott képviselőjének, illetve az Egyesület bizottságának felkérése, megbízása,

i./ az Egyesület tagjainak, munkavállalóinak más társadalmi vagy állami szerv által adományozandó kitüntetésre történő javaslattétel a szekciók és a szakmai bizottságok véleménye alapján,

j./ szerződések megkötése, kötelezettségek vállalása tízmillió forint összeghatárig.

A Választmány éves munkaterv alapján működik és szükség szerint, de legalább félévente tart ülést. Az ülés összehívásáról az Egyesület elnöke gondoskodik. A Választmány feladatainak ellátásáról a közgyűlést rendszeresen tájékoztatja. A Választmány ülésén az Egyesület elnöke elnököl.

Az ülésről a közgyűlésnél részletezettek szerint jegyzőkönyvet kell készíteni.

A Választmány ülésén tanácskozási joggal részt vesz az Ellenőrző Bizottság elnöke, a főtitkár és a gazdasági vezető, továbbá a Szekciók és az Állandó Bizottságok elnökei.

A Választmány a döntéseit egyszerű szótöbbséggel, általában nyílt szavazással hozza. A Választmány bármelyik tagja kezdeményezhet titkos szavazást, melyről nyílt szavazással döntenek. Szavazategyelőség esetén a választmányi ülés elnökének szavazata dönt. A Választmány határozatképes, ha az ülésen a szavazati joggal rendelkező tagjainak legalább fele jelen van.

Az Egyesületre háruló feladatok eredményes megoldására, egyeztetett álláspont kialakítására és hatékony érvényesítésének biztosítására a Választmány munkabizottságokat hozhat létre. A bizottságok működési szabályait a feladatokhoz illeszkedve saját maguk alakítják ki a Választmány jóváhagyásával.

A Választmány a nagy tapasztalatokkal rendelkező, már nyugállományban levő, a szövetségi munkában korábban aktívan résztvevő vezetőkből tanácsadó testületet hozhat létre, mely testület a bizottság jogosítványaival, feladataival rendelkezik.
 

• az Egyesület jogszabályoknak megfelelő működését biztosító szabályzatok elkészítésért, azoknak a Választmány elé jóváhagyásra terjesztéséért, majd megfelelő alkalmazásukért.
• az Elnök iránymutatása alapján az Egyesület közgyűlésének, illetve a Választmányi ülések előkészítéséért.
• Felügyeli a gazdasági és pénzügyi vezető munkáját

• a következő éves költségvetés tervezetére,
• az éves költségvetés elfogadására,
• az Alapszabály, a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására.

• a pénzügyi intézkedésekért,
• a tagdíjak időben történő kiszámlázásáért és beszedéséért,
• az egyesület szabályszerű gazdálkodásáért.

Az Egyesület tagjai az Egyesület munkájában való aktív részvételét részben a Szekció keretei közt gyakorolják. A Szekciók ülései nyilvánosak, azokon a részvétel és a sza-vazati jog a közgyűlési renddel megegyeznek.

A Szekciók döntés-előkészítő, véleménynyilvánító hatáskörrel rendelkeznek minden, az Egyesület, illetve tagjait érintő kérdésekben. Határozataikat szótöbbséggel hozzák, melyet a Választmány döntéseinél köteles figyelembe venni, azonban azok rá nézve nem bírnak kötelező erővel. A Szekció határozatát a Választmány csak a szekció elnökének meghallgatása után írásbeli indoklással utasíthatja el.

A Szekciók üléseiket szükség szerint tartják, de évente legalább egyszer - lehetőleg Közgyűlést megelőző időszakban - össze kell hívni. A Szekció tagjait érintő jelentős kérdésekben - amiben határozatot is hozott - kezdeményezheti a Választmány összehívását, amit az Elnök köteles teljesíteni.

A szekció üléseiről a közgyűlésnél részletezettek szerint jegyzőkönyvet kell készíteni.

A Szekciók saját tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választanak, működésük egyéb szabályait saját maguk határozzák meg. Ugyanazon személy a szekció elnökének, alelnökének legfeljebb két egymást követő ciklusban választható meg.

Az Egyesületben az alábbi szekciók működnek:

a.) Gyógyfürdő szekció
Ide kerülnek besorolásra azok a rendes tagok, akik gyógyfürdőt, vagy gyógy-szolgáltatást is nyújtó fürdőt üzemeltetnek.

b.) Uszoda szekció
Ide kerülnek besorolást azok a rendes tagok, akik uszodát üzemeltetnek.

c.) Strand szekció
Ide kerülnek besorolásra azok a rendes tagok, akik épített, vagy természetes strandokat (élményfürdőt, aquaparkot, idényfürdőt) üzemeltetnek, illetve tevékenységük alapján az előző szekciókba nem sorolhatók be.

Minden rendes tag megjelölheti, hogy melyik szekció munkájában kíván résztvenni, ennek hiányában a Választmány dönt a besorolásról.

Valamely szekcióba besorolt tag a többi szekció munkájában is részt vehet.
 

A Közgyűlés választással különböző feladatok ellátására állandó és ad-hoc bizottságokat hozhat létre. Így a fürdők tevékenységéhez kapcsolódóan területi, vagy országos szakmai bizottságok is létrehozhatók.

Az állandó bizottságok általában 4 éves ciklusra, de legkésőbb a ciklus lejáratának évében megtartandó bizottsági választásig választott 4-10 tagból állnak. A bizottság saját tagjai közül elnököt, alelnököt választ azzal, hogy a tisztségre ugyanazon személy legfeljebb két egymást követő ciklusban választható meg.

• Közgazdasági és Jogi Szakbizottság
• Marketing Szakbizottság
• Minősítő Szakbizottság
• Műszaki Szakbizottság
• Humánerőforrás Szakbizottság
• Orvosi Szakbizottság